Városlista
2024. november 22, péntek - Cecília

Hírek

2014. Augusztus 21. 10:30, csütörtök | Helyi
Forrás: Lajos László Viktor

Szent István Napi ünnepség Makón

Szent István Napi ünnepség Makón

Idén is rendezvénysorozattal várta az érdeklődőket Makó városa augusztus 20-án: a korábbi évekhez hasonlóan átadták a városi kitüntetéseket, volt kenyérszentelés is, valamint ismét megtartották a zenekari találkozót.

A tegnap esti, ünnepi testületi ülésen Buzás Péter polgármester köszöntötte az érdeklődőket, beszédében kitért többek között Szent István szerepére a hazaalapításban, de kitért a városba látogató és az ünnepet itt töltő turistákra is.

Nemcsak az államalapítás ünnepe augusztus 20., ennek alkalmából Kotormán István lelkész megáldotta, Pálfai Zoltán plébános pedig megszentelte az új kenyeret.

Ezt követően az esemény szónoka, Marosvári Attila, Makó alpolgármestere beszélt Szent István örökségéről és arról, hogy felgyorsult társadalmunkban mennyire fontos a közösségek összefogása, az odafigyelés egymásra, a családok szerepe, a nyitottság és az értékelvű gondolkodás.

Az esemény második felében a városi kitüntetések átadására került sor, amelyeket Buzás Péter polgármestertől kaptak meg a díjazottak.

A „Makó Város Közművelődéséért” kitüntető címet Gilinger Ildikó karnagy vehette át. A Makó Városi Vegyeskar Egyesülete 1988. október 15-én alakult a kórusmuzsikát kedvelő pedagógusokból, makói lakosokból. Dr. Mihálka György karnagy 2003-ban a vegyeskar szakmai vezetésére Gilinger Ildikót kérte fel. Több évtizedes tapasztalatával karnagyként magas szintű igényességgel irányítja a kórus szakmai tevékenységét, a vezetőség tagjaként aktívan közreműködik az egyesületi feladatok végrehajtásában. Neki is köszönhető, hogy a kórus létszáma folyamatosan növekedik (ma 42 fő), repertoárja széles körű. Szakmai irányításával a kórus a város kulturális életének aktív szereplője. Munkájának eredményeként a vegyeskar 2011-ben a szakmai minősítő hangversenyen arany fokozatot ért el.

A „Makó Város Egészségügyéért” kitüntető címet Rácz Miklósné, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vezető gondozónője érdemelte ki, aki a Juhász Gyula Egészségügyi Szakközép Iskolában általános ápoló és általános asszisztens képesítést szerzett. 1999-től az Egyesített Népjóléti Intézmény munkatársa lett. Korábban az intézmény keretein belül a házi segítségnyújtásban, illetve az Időskorúak Átmeneti Gondozóházában ápolónőként dolgozott. A több mint 15 év alatt megismerkedett az idős emberek élettani sajátosságaival, fizikális mentális állapotával Magával és munkatársaival szemben szakmai elvárásai magasak, amely visszatükröződik a gondozási munka színvonalában. A munkaterületeken jó kollektívát alakított ki, ahol mindenki legjobb tudása szerint, az idős emberek iránti tisztelettel látja el hivatását. Munkájával, emberi magatartásával példaképül szolgál nemcsak közvetlen környezete, hanem a Makó városban dolgozó valamennyi szociális szakember számára.

A „Makó Város Nevelésügyéért” kitüntető címet Kincses Tímea igazgató kapta. (Egyéb elfoglaltságai miatt egy későbbi időpontban veszi majd át kitüntetését.) Kincses Tímea Katalin a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola igazgatójaként az oktató-nevelő munka, az oktatást segítő feltételek biztosítása terén végez lelkiismeretes munkát. Az oktatás és nevelés több szintjét bejárta, kezdve a szabadidő-szervező munkakörtől az általános iskolai tanári, könyvtárosi, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatokon át a szakközépiskolai tagintézmény-vezetői, összevont intézményvezetői státuszig, szakértői feladatokig. Diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakán szerezte, majd elvégezte a történelem szakot, azóta is folyamatosan képzi magát. Az Almási Utcai Általános Iskolában töltött 15 év után a Návay Lajos Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola tagintézmény-vezetői állását töltötte be, majd megpályázta a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői állását. Jelenleg az összevont intézmény több épületének oktatását koordinálja, menedzseli, mely mellett a folyamatos innováció jegyében történő oktatási-nevelési tevékenységekre törekszik. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban 5 általános iskolában és két középiskolában dolgozott IKT fejlesztési folyamat- és mentor szaktanácsadóként, illetve szövegértés mentorként. Minőségügyi szakértői tudását az 1000 Mester TISZK minőségügyi csoportjának vezetőjeként hasznosítja. Intézményvezetőként a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, a közösségfejlesztés és a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való bánásmódot kiemelt feladatának tekinti.

A „Makó Város Nevelésügyéért” kitüntető címet Kondrát Zoltán lelkész részére adományozott a képviselő-testület. Kondrát Zoltán a Makó-Belvárosi Református Egyházközség elnöklelkésze a makói oktatás teljes folyamatát átölelő intézményrendszert hozott létre azzal, hogy a Szivárvány Református Bölcsőde, a Bárka Református Óvoda, a Kálvin Téri Református Általános Iskola és a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola fenntartójaként a nevelés-oktatás minden szintjén intézményt működtet a városban. Ezen egyedülálló oktatási-nevelési intézményrendszer létrehozásáért és működtetéséért, a működtetés színvonaláért, az intézményrendszer működési feltételeinek folyamatos javításáért tett erőfeszítéséért kapta a kitüntető díjra.

A „Makó Város Biztonságáért” kitüntető címet Garan János vehette át, aki 2001 óta köztisztviselő, közterület-felügyelő, a mezőőri szolgálat vezetője. Feladatai közé tartozik a közterület rendjének megőrzése, a helyi rendeletben foglaltak betartatása. Munkája során elsősorban a megegyezésre, nem a bírságolásra, a fegyelmezésre törekszik. Kiváló helyismerettel rendelkezik, ismeri az utcákat és az ott élőket. A külterületen is jól ismeri a gazdálkodókat, a földhasználókat.

A „Makó Város Sportjáért” kitüntető címet Ménesi Gábor kapta meg, aki már általános iskolásként igazolt labdarúgója volt Makó futballcsapatának. Tanulmányai alatt és első munkahelye mellett is folyamatosan Makón vagy a térségi csapatokban játszott. A rendszerváltozás után az NB III-as makói csapat összeállítása már az ő nevével kezdődik. Az aktív focista karrier folytatásaként, 1998-tól segítette az akkori elnök, Vízi István munkáját a csapat mellett. 2003 nyarán vállalja el a Makó FC elnöki posztját, irányításával a csapat megnyeri az NB II-t és feljut az NBI/B osztályba. Itt érte el a makói focicsapat legnagyobb sikereit. Emlékezetes meccseket, komoly rangadókat láthattak ebben az időszakban. A csapat a 2008-09-es bajnoki idényben harmadik helyezést szerez az NB II-ben. A Makó FC-t az ország legjobb 22 futballcsapata között jegyzik. A csapat közben a Magyar Kupában is sikereket ér el, elnöki munkája idején kétszer is a legjobb 16-ba jut a Makó FC. Ennek köszönhetően láthattuk Makón focizni a Ferencváros, a Rába ETO vagy a Budapesti Honvéd gárdáját. Ménesi Gábor a mai napig a város labdarúgásának kiemelkedő, meghatározó alakja. Minden erejével támogatta a makói sport, kiemelten a futball ügyét.

A „Makó Város Közszolgálatáért” kitüntető címet Dévényi Zsuzsa kapta, aki általános és középiskoláit Makón végezte, majd az Állatorvostudományi Egyetemen állategészségügyi üzemmérnök diplomát szerzett. 1997-ben szerzett mérlegképes könyvelő végzettséget.2001 márciusában került a makói polgármesteri hivatal pénzügyi osztályára pénzügyi előadó munkakörben. 2002-től 2008-ig a vagyoncsoportot vezette, azóta ismét pénzügyi feladatokat lát el. Munkakörében kiemelten a kötvénykibocsátással kapcsolatos fedezeti ügyletek lebonyolítása tartozott, valamint az önkormányzat gazdasági szervezetének tervezési feladatát koordinálja. 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen önkormányzati pénzügyi szervező szakképzettséget szerzett. 2013-tól a pénzügyi osztály osztályvezető helyettese.

A „Makó Város Emlékérme” kitüntető címet kapta meg Tóth Attila művészeti író, aki sajnos betegsége miatt nem tudott részt venni az eseményen. Tóth Attila az egyetem elvégzése után, 1972-től egészen 2009-es nyugdíjba vonulásáig kulturális és közgyűjteményi ügyekkel foglalkozó városi és megyei önkormányzati köztisztviselőként dolgozott. Ebben a minőségében számos makói, de más Csongrád megyei településeken állított köztéri szobor, emlékmű megvalósításában működött közre. Napi munkája mellett 1980 óta folytat kutatómunkát a köztéri szobrászat és a helytörténet területén. Képzőművészeti tárgyú írásai 1980 óta rendszeresen jelennek meg szaklapokban és a helyi sajtófórumokban. Az utóbbi években több képzőművészeti tárgyú kötete és albuma is megjelent.

A „Makó Város Emlékérme” kitüntető címet Kis Jenő szobrászművész vette át. aki Borsos Miklós tanítványaként a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett. A Makón élő alkotó művészetének középpontjában az emberi figura áll. Pulitzer József, Fátyol Mihály, Dr. Tóth Aladár, Szirbik Miklós, Dr. Batka István alkotásai révén vált ismerősünkké Makón. Ő készítette a város ma már emblematikusnak számító Szent István lovas szobrát is. Köztéri kompozícióiban figuráit jellegzetes, emberközeli szituációkba helyezi. 1988-tól a szegedi Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára. 1985-től az MAOE tagja.

A „Makó Város Emlékérme” kitüntető címet Prokai Gábor művészettörténésznek ítélték az idén Prokai Gábor a Képző- és Iparművészeti Lektorátus munkatársa, a művészeti osztály vezetője – több mint három évtizeden keresztül. Az ország egész területén kiállítás megnyitók és szoboravató ünnepségek állandó résztvevője. Munkássága alatt köztéren felállított műalkotások, szobrok és térplasztikák szakmai zsűrijének lebonyolítását végezte Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyékben. Nevéhez kötődik a legtöbb makói köztéri alkotás szakmai zsűrizése. Páratlan diplomáciai érzékkel segítette a városok vezetőségei és szobrászok közötti kommunikációt: a művészek igazi mentorává vált. Számtalan kiállítás és tárlat anyagának zsűrizését végezte annak érdekében, hogy a legmagasabb nívójú alkotások kerüljenek a látogatók elé.

A „Makó Város Emlékérme” kitüntető címet kapott Török Péter Ybl-díjas tájépítész. Pályáját a VÁTI műemléki irodájában kezdte, 1997-től önálló tervezőirodáját vezeti. Emellett környezetépítészetet oktat a Műegyetem Lakóépület-tervezési Tanszékén. A néhai Novák István főépítész javaslatára került Makóra. Első itteni munkájánál Makovecz Imrével egymást segítve dolgoztak a fürdőt körülvevő tér megújulásán. Nem csak Makón, de szerte Magyarországon utcák, terek, történeti városrészek és parkok köszönhetik neki mai, mindenki megelégedésére és gyönyörködtetésére szolgáló megjelenésüket. Munkásságát többek között Europa Nostra, Ybl Miklós és a magyar építészet és építőművészet kategóriában Prima Primissima-díjjal is elismerték.

A képviselő-testület a „Makó Város Emlékérme” kitüntető címet adományozta Doktor László művészeti vezető részére. Doktor László népművelő, pedagógus, koreográfus, etnográfus Hódmezővásárhelyen született. Három éves korától a magyar néptánc elhivatottja. Több éven keresztül hivatásos táncos, majd amatőr táncegyüttesek művészeti vezetője, koreográfusa volt. Kutatási területe a Kárpát-medence hagyományos paraszti kultúrája, elsősorban a néptánc, népzene, népviselet tanulmányozása, összehasonlítása távol-keleti kultúrákkal. 1988-tól külsősként dolgozott az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának.A Halas Táncegyüttes alapítója és 12 évig vezetője. Irányításával vált az együttes mozgalmunk egyik legjelentősebb művészeti- közösségi műhelyévé. Koreográfusként számos gyermek és felnőtt fesztiválunk díjazottja. 2008-ban alapította meg Makón a Forgatós Táncegyüttest, mely csoport fiatal kora ellenére is fontos szereplője a város kulturális életének. Az együttesben művészeti vezetőként jelenleg is rendkívül aktív táncos, koreográfusi, mozgalomszervezői tevékenységet folytat. Az együttes sokat szerepel a Magyar Televízió és a Duna televízió kulturális műsoraiban, ezzel is öregbítve Makó hírnevét. Keze alatt a legkisebb, óvodás korosztálytól a felnőttekig az autentikus táncoktatás történik. Mindezek mellett évadonként új táncszínházi produkciókkal állnak színpadra. Doktor László magyarországi és nemzetközi gyermek és felnőtt néptánc fesztiválok állandó zsűritagja.

Az ünnepség után a korábbi évekhez hasonlóan megrendezésre került a fúvószenekari találkozó, 21 órától pedig tűzijátékra kerül sor. Az augusztus 20-ig eseménysorozatot a Makovecz téren utcabál zárta.

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi

K&H: indul a „pénztanárok” versenye

a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok

2024. Szeptember 25. 07:52, szerda | Helyi

NAV: szeptember 30-ig igényelhető vissza a külföldi áfa

2024. Szeptember 13. 06:00, péntek | Helyi

PM: az IMF is támogatja a magyar EU-elnökség célkitűzéseit

A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) szerint a magyar gazdaság növekedése az uniós rangsor élmezőnyében lehet jövőre

2024. November 22. 09:59, péntek | PR

Többen látják az egyetlen járható útnak a lakásbérlést a fiatalok számára

még mindig sokan vannak azonban, akik szerint pénzkidobás ingatlant kivenni